Gazdaságetikai koncepció

Csepregi Botond és Pásztory Ádám beszélgetése a gazdaságfilozófussal

Confessio, 36. évfolyam, 2012/1, 30-33. oldal

Max Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekintette, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt, de túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot – állítja Joób Márk. A Svájcban élő gazdaságfilozófus, a gazdasági etika kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója szólt a szociológia egyik meghatározó, a protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolatát feszegető művéről és arról is, hogy manapság az a legfőbb feladat, hogy a megfelelő gazdaságetikai koncepciót a gyakorlatba átültessük. Cs. B. – P. Á.

- A protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolata Max Weber a Protestáns etika és a kapitalizmus kialakulása című munkája megjelenése óta elhíresült. Igaz az a vád, miszerint a protestantizmus felelős a kapitalista piacgazdaságért és annak egyenlőtlenségeiért?

- Weber ennél egy kicsit árnyaltabban fogalmaz, és nem azt állítja, hogy a kapitalizmus kialakulása teljesen a protestantizmusnak köszönhető, hanem azt, hogy a hagyományos kapitalizmus modern, racionális kapitalizmussá történő átalakulását a protestantizmus idézte elő. Weber sokat foglalkozott a vallásokkal és jól ismerte a különböző protestáns felekezeteket is. Szerinte a protestáns felekezetek közös jellemzője egy olyan aszkézis, amely az ésszerűen megszervezett, szorgalmas munkát tekinti az ember Isten által kijelölt feladatának. Weber azt gondolta, hogy a protestantizmus felelős azért, hogy a középkor elmélkedő, kolostorba zárkózó, keresztény aszkézise átalakult aktív és gazdaságilag termékeny aszkézissé. Így a hatékony, kemény munka vált Isten dicsőítésének elsődleges eszközévé, és ebből fakadt az a szigorú munkamorál, amely a modern kapitalizmushoz szükséges tőkefelhalmozást elősegítette. A protestáns aszkézis, illetve puritanizmus ugyanis nem engedte meg, hogy a munkából eredő jövedelmüket kényelemre és élvezetekre elköltsék az emberek, hanem a pénz csaknem öncélú felhalmozását írta elő. A protestáns etika tehát Weber szerint pontosan azokat az erényeket művelte ki az emberekben, amelyek a modern kapitalizmus kialakulásához, megerősödéséhez szükségesek voltak.

- Miben haladta meg az eltelt idő Max Weber paradigmáit, és mi időálló benne ma is?

- Weber egy, a 16. században kezdődő történelmi folyamatot próbált megmagyarázni. Azt, hogy magyarázata helyes-e, nem befolyásolja az azóta eltelt idő. Ettől függetlenül kritikusan meg kell jegyezni, hogy Weber tézise – az árnyalt megfogalmazás ellenére – túlságosan egysíkú és egyszerű. Olyan összetett és hosszú ideig tartó történelmi folyamatokat, mint amilyen a modern kapitalizmus kialakulása, aligha lehet egyetlen okra visszavezetni. Weber túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot. Ezen túl ellentmondás feszül Weber azon állításában, hogy a vallás egyedül képes volt egy olyan társadalmi folyamatot előidézni, amely aztán önállósulva a vallás ellen fordult és visszaszorította azt. Másrészt kétségtelenül helyes Webernek az a felismerése, hogy az emberek cselekedeteit leginkább hitbeli és erkölcsi meggyőződésük határozza meg, a gazdasági rendszer kialakítását illetően is. Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekinti, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt. Ezért kapitalista gazdasági berendezkedésünk manapság egyre szembetűnőbb igazságtalansága éppen az emberek hiányzó vagy téves hitbeli és erkölcsi meggyőződésére vezethető vissza – ez szerintem Weber legaktuálisabb üzenete számunkra.

- Teológiai szempontból nem igazolható, hogy a kálvini predestinációs tan „beigazolódásaképpen” egyenesen következnék a kálvini teológiából a kapitalizmus szelleme. Meghaladottnak tekinthető mostanra ez a weberi állítás?

- Weber a protestantizmus és a kapitalizmus közötti ok-okozati összefüggést igazolva látta az által a szemlélet által, amelyet elsősorban a 16. és 17 századbeli protestáns szekták tagjai körében fedezett fel: eszerint a gazdasági siker és az anyagi jólét az Istentől eredő kiválasztottság jele. Ez a szemlélet egyébként mai protestáns szektáknál is tetten érhető, például a Hit Gyülekezeténél. Ha bármilyen teológia az evilági sikert a kiválasztottság jeleként értelmezi, akkor valóban alapot szolgáltat a kapitalista piacgazdaság versenyszellemének. Az ilyen teológia azonban nem egyeztethető össze a Bibliával.

- Az európai uniós gazdaságok eltérő teljesítménye, konkrétan a dél-európai államok lemaradása, mintha Max Weber elméletét igazolná. Lehetséges ez?

- Csak részben. A vallásos meggyőződés és a munkamorál között kétségtelenül szoros összefüggés van, de a hagyományosan katolikus dél-európai államok is erősen szekularizáltak ma már, ott is lényegesen csökkent a történelmi egyházak társadalmi befolyása.

- A mostani gazdasági válság kapcsán sokan a gazdasági etika szükségszerű megújításáról, illetve hangsúlyosabbá tételéről beszélnek. Hogyan kell ezt elképzelni? Mik lehetnek a fő hangsúlyai egy ilyen etikának? Egy globális piacnak milyen etikai felügyeletet lehet adni?

- A gazdasági etikát már az ókori görög filozófusok is magas szinten művelték, amikor az igazságosság elvét kifejtették és elemezték. Manapság pedig nagyon jól megalapozott és konkrét reformjavaslatokat tartalmazó etikai koncepciók állnak rendelkezésünkre. Ezért napjaink legégetőbb feladata valóban az, hogy a megfelelő gazdasági etikai koncepciót a gyakorlatba átültessük. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy az erkölcsi szabályokból jogszabályokat alkossunk, és ezeket a jogszabályokat szigorúan betartassuk. Globális szinten olyan szupranacionális intézményrendszert kellene létrehozni, amely képes globálisan érvényt szerezni az adott jogszabályoknak. Hasonlóan nagy kihívást jelent a gazdasági etika gyakorlati megvalósításának másik része: az emberek erkölcsi nevelése. Ez is kulcsfontosságú feladat, hiszen megfelelő erkölcsi szemlélet híján a legjobb jogszabályok sem képesek igazságos és emberséges társadalmi viszonyokat előidézni. Méghozzá azért, mert nem lehetséges és nem is kívánatos az emberek totális ellenőrzése. A megvalósítandó gazdasági etikai koncepciót egészen röviden úgy jellemezném, hogy középpontjában az ember hosszú távú és teljes körű jóléte áll, és ennek a jólétnek a záloga: az ép természet és a kölcsönös tiszteletre épülő közösség.

- Mivel igazolható a szolidaritás eszméje a gazdasági életben? A keresztyén tanítás hol érhető tetten a gazdasági etikákban?

- Az ember Istentől kapott, eltulajdoníthatatlan méltósága és a keresztény szeretet-parancs minden emberséges etikában kimutatható. Sőt, nemigen cáfolható, amit Kant és Dosztojevszki is vallott: Isten nélkül nem lehetséges sem erkölcs, sem etika.

- Létezik-e a keresztyénség szempontjából igazságos, optimális gazdasági rendszer?

- A valóságban biztosan nem. És még etikai-politikai ideálként is mindig vita tárgya marad, hogy pontosan hogyan kellene kinéznie. De ez nem változtat semmit azon a kötelességünkön, hogy lehetőségeink szerint igazságosabbá tegyük gazdaságunkat. Ez mindig magunknál kezdődik, méghozzá azzal, hogy erkölcsi szempontból megvizsgáljuk saját fogyasztói szokásainkat. A kapitalizmus szellemével ellentétben éppen mértéktartásra, személyes fogyasztásunk visszafogására van ma különösen nagy szükség.

- Ha nincs ilyen, melyik megvalósult gazdasági berendezkedés állhatott ehhez a legközelebb?

- Nem tudom. Az ősemberek fenntartható méretű cseregazdasága nem volt igazságos. A skandináv típusú szociális piacgazdaság majdnem igazságos, de nem fenntartható.

- Előszeretettel emlegetnek sokan gazdasági törvényszerűségeket.   Létezhetnek ilyenek?

- Nem. Csak a természetben léteznek eleve adott, megváltoztathatatlan törvények. Ilyen például a gravitáció. A gazdaságban érvényes szabályokat és mechanizmusokat emberek hozták létre és tartják fenn. Ezeket bármikor meg lehet változtatni. Sőt, meggyőződésem, hogy sürgősen és alapvetően át kell alakítanunk gazdasági rendszerünket ahhoz, hogy elkerüljük az egyre fenyegetőbb ökológiai és társadalmi katasztrófát. A modern kapitalizmus ideje lejárt. Kíváncsi vagyok, vajon a kialakításra váró, új gazdasági berendezkedés létrejöttében is fontos szerepet játszik-e majd a protestantizmus?

 

Etika

Prof. Dr. Mark Joób

arroba

mark

joob.org

Portrait_Joob_2013xb